Kedves Klubtagok!

Mindenekelőtt anyák napja alkalmából sok örömöt, jó egészséget kívánok nektek! Gondolom a ti gyerekeitek, unokáitok és dédunokáitok sem ugyanúgy köszöntöttek benneteket, ahogyan az sok év alatt kialakult.

Engem felhívott telefonon a lányom, és énekelt nekem. Bár ezt mindig megteszi, de ezúttal az éneket nem követte a virágcsokor, a közös ebéd. Régen így ünnepünk! De most karanténban vagyunk, és ez még egy ideig így is lesz! Kérlek benneteket, vigyázzatok magatokra, mert ugyan részlegesen visszaáll az élet, a munkahelyekre ismét bemennek dolgozni, kinyitnak éttermek, üzletek, de a veszély nem múlt el! Különösen nem múlt el az időseknek, akik a legveszélyeztetettebbek. Viseljetek maszkot, ha kimentek, de leginkább vegyétek igénybe az önkormányzatok, az önkéntesek, a családtagjaitok segítségét.

Itt szeretnék minden kedves Klubtagunk nevében köszönetet mondani az önkormányzatoknak. Erőn felül teljesítenek. Miközben jelentős forrásokat vont el tőlük a kormányzat, a megnövekedett feladataikhoz nem kaptak többletforrásokat, teszik a dolgukat. Itt, a Hírlevélben is beszámoltok arról, hogy melyik megyében, településen milyen segítséget kaptok. Köszönjük azt is, hogy szinte minden klubunkban megszerveztétek a klubtagokkal a kapcsolattartást. Veszélyhelyzetben még nagyobb szükségetek van egymásra, mint a derűs hétköznapokban! Igazi öröm azt is látni, hogy maszkokat varrtok egymásnak és a szociális területen dolgozóknak.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter április végén bejelentette, tömeges koronavírus-tesztelés kezdődik, hogy kiderüljön, meddig kell tartani a gazdaságnak nyilvánvalóan nagyon rossz, ám emberéleteket mentő szigorú korlátozásokat. Ez a legpozitívabb dolog, ami az utóbbi időben történt a járványügyben. Ennek nagyon kell örülni.

Szakértői munkacsoportok jöttek létre. Ezek egyikét Röst Gergely vezeti. Ő az a szegedi matematikus, aki a vírus terjedésének matematikai modelljével foglalkozó csoportot vezeti, és 10 évvel ezelőtt pontosan tudták jelezni, hogy az influenzajárványnak mikor lesz a tetőzése. Ahhoz, hogy ezt a modellt használni lehessen, felhatalmazták az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a modellhez szükséges valamennyi adathoz biztosítson hozzáférést a kutatóknak. Azóta ők minden szükséges adatot megkapnak. Ennek alapján lehet következtetéseket levonni, amiket persze, a kormányzat vagy figyelembe vesz, vagy nem. Most mindenesetre azt hallhattatok a médiában, hogy a járvány május 3-án tetőzött. Ez ugyanakkor ─ nem győzöm hangsúlyozni ─, ne nyugtasson meg benneteket, hiszen a megfertőződők száma nem csökkent, és sajnos, a naponta elhalálozók száma sem.

A most beígért tömeges tesztelés egy olyan módszer, ami több országban már elindult. Ausztriában már volt némi eredménye is, Németországban pedig, most készülnek egy nagy vizsgálatra. Kiválasztják a lakosság egy reprezentatív csoportját, mint egy közvélemény-kutatásnál: minden rétegből, függetlenül attól, hogy beteg, nem beteg, tud-e róla, hogy beteg. Ez tehát egy olyan lakossági szűrés, ahol mintaértékű a kiválasztás. Ennek alapján lehet megmondani, hogy a lakosság hány százaléka esett már át a betegségen, és kiderül, hogy mennyire vagyunk messze a közösségi védettségtől, amire mostanában a népszerű szó, a nyájimmunitás. Ez a szám, amit így kapnak a vizsgálatot végzők az átfertőzöttség mutatója. Ez Ausztriában pár héttel ezelőtt 0,33 százalék volt, Spanyolországban és Stockholm környékén nagyjából 20 százalék körül. Szakértői vélemények szerint Magyarországon ─ igen nagy valószínűséggel ─ nem lesz több 7 százaléknál, de persze minél később csinálják meg a teszteket, annál magasabb az arány.

Ha az adat megvan, és utána 3-4 hetente meg is ismétlik a vizsgálatot, következtethetnek arra, hogy milyen intézkedésekre van szükség a szociális távolságtartásban: lehet-e lazítani, vagy éppen szigorítani kell.

Kedves Klubtagok!

Az elmúlt hetekben többen is jeleztétek, hogy orvosi vizsgálatokra vártok, de a szakrendelők nem működnek. Fordultak hozzánk családtagok is, akiknek a hozzátartozóját kiadták a kórházból. Sajnos a településükön nem tudták megoldani a háziápolást. Szövetségünk az elmúlt években többször szót emelt az egészségügyi- és szociális szolgáltatások fejlesztése érdekében. Jeleztük, hogy növekszik az ellátásra várók száma. Demonstráltunk, aláírást gyűjtöttünk az idősellátásban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Sajnos az idősintézményekből sok munkatárs elment. Részben külföldön vállaltak munkát, részben az egészségügybe mentek, részben egészen más területen kerestek munkát. Ez a folyamat tovább nehezítette az idősintézmények helyzetét, az ott dolgozók munkakörülményeit. De leginkább az idősek mindennapjait tette nehezebbé, kiszolgáltatottabbá.

A kialakult járványhelyzetben nagyon sokan vesztették el az állásukat. Érthető, hogy mindenekelőtt az aktívkorúakért aggódunk. Már azért is aggódunk, mert ők a mi gyerekeink, unokáink. Ugyanakkor méltatlannak tartjuk, hogy az idősek nem kaptak anyagi segítséget. Kétségtelen örülünk annak, hogy 2021. év februárjában kapunk egynegyed havi nyugdíjat, ami a 13. havi ismételt bevezetésének az első lépése lesz. Örülünk neki különösen azért, mert a 2020-ban nem lesznek meg a nyugdíjprémium feltételei. Erre tehát senki ne számítson! Sokan kérdeztek a 13. havi nyugdíj szabályairól. Leginkább azt, hogy igazságos-e, hogy akinek 80 ezer a nyugdíja az 20 ezer Ft-ot, akinek 1 millió (a számuk növekszik!), az 250 ezer Ft-ot fog kapni. Ezeket a szabályokat egyelőre nem ismerjük.

Ugyanakkor jól látszik, hogy a nyugdíjas társadalom szétszakad. Az elmúlt 10 évben ─ a nyugdíjas szervezetek többszöri kezdeményezése ellenére ─ nem születtek intézkedések a nyugdíjak korrekciója érdekében. Ma több mint másfélmillió embernek van 150 ezer Ft alatti nyugdíja, és mintegy 600 ezernek 100 ezer Ft alatti a nyugdíjösszege. Közben nő az 500 ezer Ft feletti nyugdíjak száma. A járvány különösen kiszolgáltatottá tette a kisnyugdíjasokat. Ráadásul, a nyugdíjemelés inflációkövető! 2020-ra is a tényleges inflációhoz képest lényegesen alacsonyabb emelést kaptunk. Már a 2019-ben is jelezték a Magyar Nemzeti Bank, a KSH adatai, gazdaságkutatók, hogy az infláció mértéke jóval magasabb lesz, mint 2,8%. Az emelés ennek ellenére maradt 2,8%. Már az év első két hónapjában elszabadult az infláció. Egyes élelmiszerek ára 10-15%-kal emelkedett. A nyugdíjasok helyzetét rontotta a járványhelyzet. Az idősek is maszkokat és fertőtlenítő szereket vásároltak, a szokásosnál több élelmiszert tartalékoltak. A kialakult helyzetre tekintettel a Nyugdíjas Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsa (NYUSZET) nyílt levelet írt a miniszterelnöknek. Ebben mindenekelőtt a következőket kértük:

• hozzák előre a törvényileg novemberben kötelező nyugdíjkorrekciót, hiszen egyértelmű, hogy az infláció magasan 2,8% fölött lesz;

• adjanak egyszeri, a nyugdíjba be nem épülő 50 ezer Ft-os támogatást a 150 ezer Ft alatti nyugdíjasoknak.

Mellékelem nektek a Pénzügyminisztérium levelünkre adott válaszát. Nem mondok hozzá különösebben semmit. Legfeljebb annyit, én még olyan közigazgatásban dolgoztam, amikor a válaszleveleknek voltak kötelező formai (dátum, aláírás) és tartalmi (arra válaszolok, amit kérdeztek) kellékei.

Vigyázzatok magatokra, és akkor valamelyik őszi rendezvényünkön találkozunk.

Hegyesiné Orsós Éva elnök