Kedves Klubtagok!
Az elmúlt hetekben jelentős mértékben átalakult az életünk. A járvány mindenekelőtt az időseket, köztük is a valamilyen betegségben szenvedőket fenyegette. Bár sokat hallhatunk arról, hogy a járványveszély elmúlt, a fegyelmezett magatartásra, az egészségünk megerősítésére most is nagy szükség van. A következő hetekben a Szövetség valamennyi programját ennek megfelelően szervezi meg.
Szervezőink tárgyaltak a soproni Szieszta Hotel, a balatonfüredi Annabella Hotel munkatársaival az idős vendégek biztonságos elhelyezéséről és kiszolgálásáról. Biztosítani fogják a folyamatos fertőtlenítést, a kiszolgáló személyzet maszkviselését. A kirándulásainkat is úgy szervezzük meg, hogy egy-egy autóbuszon kevesebben legyünk.
Augusztus 24-én ismét a Pesti Vigadóban találkozunk. A létszámot itt is úgy állítottuk össze, hogy az eddig megszokotthoz képest nagyobb távolságtartást tegyen lehetővé. Vendégünk lesz Soltész Rezső! Szerencsére Rezső ismét egészséges, és nagyon boldog, hogy az elmaradt decemberi koncert után ismét velünk lehet.
Reméljük, hogy augusztus 24-étől kezdődően ismét többször fogunk személyesen is találkozni!
Nagyon köszönjük a sok kedves visszajelzést a megújult honlapunkról. Az elmúlt hetekben növekedett a látogatóink száma, látjuk, hogy sokan nyitották meg a Hírlevelet. Kérjük, azok, akik rendelkeznek számítógéppel, internethozzáféréssel, mutassák meg klubtársaiknak az új honlapot és a facebook oldalunkat!
Kedves Klubtagok!
A KSH-tól származó információk alapján ─ szakértőink segítségével ─ rendszeresen tájékoztatlak benneteket néhány, az államháztartást, a fogyasztói árakat, a nyugdíjasok életét befolyásoló kérdésről.
Az államháztartás ─ önkormányzatok nélküli ─ pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya április végén 727 milliárd forint, az éves hiánycél kétszerese, 198,2%-a volt. Az első négy hónapban a központi alrendszernek 7480 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 34,9%-a, és 8208 milliárd forint kiadása, az éves előirányzat 37,7%-a teljesült. A központi költségvetés így számított hiánya április végén 610 milliárd forint, az éves előirányzat 170,1%-a volt.
A gazdálkodó szervezetek az első négy hónapban 508 milliárd forint adót fizettek, 13,3%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Befizetéseik legnagyobb tételét az egyéb központosított bevételek ─ a környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek ─ képezték.
Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az első négy hónapban 2066 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 6,3%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból az előző évben realizáltnál 6,7%-kal, jövedéki adóból 5,6%-kal magasabb, ezen belül a járműüzemanyagok jövedéki adójából 0,1%-kal, a dohánytermékekéből ─ az alacsony bázishoz képest az adóemelés következtében ─ 19,4%-kal nagyobb bevétel keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó 82 milliárd forintos bevétel 0,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, ami a kereskedelmi bankok és a kincstár ─ jórészt ügyfeleikre továbbhárított ─ stagnáló befizetésének következménye.
A lakosság április végéig 926 milliárd forint adót fizetett, 8,5%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 89,6%-kal, gépjárműadóból 64%-kal több, míg illetékekből 10,7%-kal kevesebb állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. A gépjárműadóból származó költségvetési bevétel azért nőtt meg több mint másfélszeresére, mert a kormány ─ a koronavírus-járványra hivatkozva ─ elvonta az önkormányzatoktól az őket megillető 40%-os hányadot. A társadalombiztosítási alapok bevétele évkezdettől 2022 milliárd forintot tett ki, amely 4,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Azon belül a nyugdíjbiztosítási alap összes bevétele 3,1%-kal, az egészségbiztosítási alapé 5,8%-kal emelkedett. A nemzeti foglalkoztatási alap 125 milliárd forintos bevétele 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A társadalombiztosítási alapok bevételeinek eltérő dinamikáját az alapok közötti arányváltoztatás eredményezi, amelyet a 2020. évi költségvetési törvény határozott meg. Ennek következtében a nyugdíjbiztosítási alap a szociális hozzájárulási adó 71,63%-át kapja, 1,41 százalékponttal többet az előző évinél.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első négy hónapban együttesen 4305 milliárd forintot tettek ki, 31,3%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a költségvetési szervek kiadásai 31%-kal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokéi 9,7%-kal, az uniós programok kiadásai ─ az alacsony bázishoz képest ─ több mint másfélszeresére, 72,1%-kal emelkedtek. A külön kezelt előirányzatok kiadásai részben bizonyos normatív támogatások, így a hitoktatás finanszírozásának, az egyházi és más nem állami intézmények támogatásának bővítését, a korábbiakhoz képest jelentősen növekvő katonai beszerzéseket, részben pedig a különféle kormányzati beruházások felgyorsítását tükrözik. A helyi önkormányzatok támogatására az első négy hónapban 243 milliárd forintot fordított a kormány, 7,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A támogatások részlegesen nőttek a béremelések részbeni állami ellentételezése miatt, a hagyományos önkormányzati feladatok támogatása ugyanakkor jelentősen csökkent. Ez az időseket is komolyan érinti, hiszen az idősellátás feladatainak a java önkormányzati finanszírozású.
Szociális és családtámogatásokra évkezdettől 220 milliárd forintot költött a központi költségvetés, 1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A családi támogatásokra fordított összeg 0,1%-kal csökkent, a közgyógyellátásra fordított ─ igen szerény összegű ─ kiadás 7,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatási alap kiadásai 126 milliárd forintot tettek ki, 6,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az alap kiadásainak még mindig több mint egyharmada, 36,9%-a a közmunkaprogram finanszírozását szolgálta. A nyugdíjbiztosítási alap 1206 milliárd forintos kiadása 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egészségbiztosítási alapból ugyanebben az időszakban 939 milliárd forintot használtak fel, 17,8%-kal többet, mint a megelőző évben. Az alapon belül a legnagyobb összegű a gyógyító megelőző ellátások kiadása volt, erre 520 milliárd forintot fordítottak, folyóáron 27,3%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A magyarországi fogyasztói árak áprilisban 0,6%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 2,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 3,9%-kal nőttek a fogyasztói árak. 2020 áprilisában éves összehasonlításban a harmonizált fogyasztói-ár index az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan mindössze 0,7%, az eurózónában pedig 0,3% volt a hazai 2,5%-kal szemben.
A hazai élelmiszerárak összességében jelentősen, 1,4%-kal emelkedtek egyetlen hónap alatt; ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 11,5%-kal, a burgonyáé 5,3%-kal, a párizsié és a kolbászféléké 3,5%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 3,4%-kal, a cukoré 3,1%-kal, a sertéshúsé 2,8%-kal, a tojásé szintén 2,8%-kal, a teáé 2,5%-kal, a liszté 2%-kal, a gyümölcs- és zöldségleveké ugyancsak 2%-kal, a marhahúsé 1,9%-kal, a baromfihúsé 1,5%-kal, a friss zöldségé 1,4%-kal, a halé ugyancsak 1,4%-kal, a szalonnáé 1%-kal emelkedett, míg a tejé és a tejtermékeké 1,3%-kal, a vajé 2,2%-kal, a sertészsiradéké 2,8%-kal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára márciushoz képest 0,4%-kal, a ruházati termékeké 1,4%-kal nőtt.
Az élelmiszerek fogyasztói ára áprilisban az átlagos infláció több mint három és félszeresével, 8,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a 2020. áprilisi élelmiszerárak átlagosan 4,5%-kal, az eurózónában élők számára 3,9%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára összehasonlítható szerkezetben 10%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél.
A friss hazai és déli gyümölcsök ára 30,8%-kal, a sertéshúsé több mint egynegyedével, 28,9%-kal, a párizsi- és kolbászféléké 22,3%-kal, a szalonnáé 19,5%-kal, a cukoré 14,1%-kal, a szalámié és a sonkáé 12,5%-kal, a sertészsiradéké 11,4%-kal, a munkahelyi étkezésé 9,9%-kal, a tojásé 8,3%-kal, a tejé 7,5%-kal, a kenyéré 7,4%-kal, az éttermi étkezésé ugyancsak 7,4%-kal, a marhahúsé 7,3%-kal, a liszté 7,1%-kal, a péksüteményeké 6,3%-kal, a sajté szintén 6,3%-kal, a tejtermékeké 5,8%-kal, az eszpresszókávéé 5,7%-kal, a fűszereké és ételízesítőké 5,5%-kal, a baromfihúsé 5,3%-kal, az étolajé 5,1%-kal, a halé 4,1%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 4%-kal, az iskolai étkezésé 3,6%-kal, a dió, a mák és a mogyoró ára 3,3%-kal emelkedett. A dohányáruk ára áprilisban számottevően, 11,1%-kal, az égetett szeszesitaloké 4%-kal, a söré 4,2%-kal, az újságoké és a folyóiratoké jelentősen, 9%-kal, a virágoké és dísznövényeké 3,8%-kal, a gyógyszereké 1,8%-kal, a tanszereké és az írószereké 4,9%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A tartós fogyasztási cikkek ára áprilisban 0,1%-kal nőtt az 1 évvel korábbihoz képest; ezen belül a kerékpároké 4,3%-kal, az új személygépkocsiké 6,1%-kal emelkedett, a televíziókészülékeké viszont 8%-kal mérséklődött. A háztartási energia csoportba tartozó termékek ára átlagosan 0,3%-kal emelkedett, ezen belül a palackos gázé 1,4%-kal nőtt, a távfűtésé, a vezetékes gázé és az elektromos áramé változatlan maradt, míg a széné 3,3%-kal, a tűzifáé 2,9%-kal emelkedett; a járműüzemanyagoké 22,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások összességében 3%-kal drágultak. Azok közül a sportrendezvény és a múzeumi belépő 4,4%-kal, a lakbér 5,6%-kal, a járműjavítás 7,4%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 10,2%-kal, a háztartási szolgáltatás 8,6%-kal, az üdülési szolgáltatás 6,2%-kal, az utóbbin belül a külföldi 3,3%-kal, a belföldi 7%-kal emelkedett, a postai szolgáltatás pedig 9,5%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt. A szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj nem változott, a színházjegy ára 6,7%-kal, a telefon- és az internet szolgáltatás díja 2,7%-kal nőtt.
A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex áprilisban 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 3,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A negyedik hónapban a ─ hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával éves összehasonlításban számított ─ maginfláció 4,3% volt, amely a fogyasztói árindex magas szinten történő stagnálását ─ azaz a fogyasztói árak előző évihez képest magas arányú növekedését ─ vetíti előre a következő hónapokra. Mindez egyben azt is jelenti, az idősszervezetek megalapozottan hívták fel a kormányzat, az Idősek Tanácsa figyelmét arra, hogy a nyugdíjasok jelentős részének az egyszeri 50 ezer Ft-os támogatásra most lenne szüksége, a legalacsonyabb összegű nyugdíjasok nyugdíjának szakaszos emelése nem tűr halasztást.
Hegyesiné Orsós Éva elnök
