Kedves Klubtagok!
Bízom benne, hogy egészségesek vagytok. Jó látni, hogy a nyugdíjas klubok tagjai, a baráti társaságok kihasználják az őszi napsütés minden percét. Nagyon jó azt is látni a sok fotón, hogy vigyáztok magatokra és egymásra; viselitek a maszkot, és még kézfertőtlenítő flakon is kerül az asztalra. Jól teszitek, mert sajnos, az elmúlt hetekben több megyéből is kaptunk szomorú híreket. Kellő elővigyázatosság mellett azonban sok kellemes program lebonyolítható.
Szeretettel köszöntelek Benneteket a közelgő Idősek Világnapja alkalmából.
Október 1-jét az ENSZ közgyűlése nyilvánította az Idősek Világnapjává 1991-ben.
Napjainkban 600 millióra becsülik az idős emberek számát szerte a világon, s az idősek száma 2025-re 1,2 milliárdra emelkedhet. Hazánkban közel 2 millió 65 évnél idősebb ember él, 400 ezren pedig, 80 év felettiek.
Hazánkban is hagyománnyá vált az idősek köszöntése. Az ünnep célja negyedszázada nem változott: felhívni a figyelmet a társadalmakon belül növekvő létszámú, illetve arányú idősödő népesség helyzetére, életminőségük megőrzése, illetve javítása érdekében az intézkedések előkészítésére, meghozatalára. Ezeknek az ünnepeknek a vidámság mellett éppen ezért fontos, hogy része legyen az idősek helyzetének kritikus elemzése, a méltó időskor érdekében megtett intézkedések hatásának elemzése, az elmaradt intézkedések okának feltárása. Az idősek legfőbb igénye, hogy biztonságban élhessenek, életük kiszámítható legyen.
Sajnos, fogy azoknak a rendezvényeknek a száma, ahol az ünnepi köszöntőknek része lenne az idősek életminőségének javítása érdekében megtett intézkedések bemutatása, a következő év feladatainak, vállalásainak sorolása. Több klubvezető mondta el az elmúlt hónapokban, hogy fontosnak tartanák településükön az Idősügyi Tanács létrehozását. Sokszor azonban hiányzik az együttműködési készség, a civilek erejének a felismerése. Pedig ott, ahol tervszerű, tudatos az önkormányzatok és az idősek szervezeteinek az együttműködése, jobb a légkör, kevesebb idős érzi magát egyedül. Az idősek tudásukat, tapasztalatukat, szabadidejüket ajánlják fel, s ennek a felhasználása a közösség érdekében a jobb közérzett mellett, költségmegtakarítást eredményezhet az önkormányzatoknak.
Szükségünk lenne egymásra. És nemcsak szavakban! A nyugdíjasok jelentős része egyik napról a másikra él. Mintegy 600 ezer ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer Ft-ot. Az évenkénti nyugdíjemelés több mint 10 éve inflációkövető. Ráadásul, évek óta a kormány alul tervezi az inflációt, és így 11 hónapon át a nyugdíjasok hiteleznek a központi költségvetésnek, hiszen a kompenzációt csak év végén kapjuk meg. Természetesen akkor mindenki örül. Van, aki annak, hogy 10 ezer Ft-ot kap, és van, aki annak, hogy 100-150 ezer Ft-ot. Az alacsony és magas nyugdíjak közötti távolság drasztikusan nő. 2013 óta nincsen nyugdíjplafon. A keresetek és a nyugdíjak közötti jövedelemolló is egyre jobban nyílik. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek lassan a fele lesz. A nyugdíjak leszakadását a keresetektől a régebben nyugdíjba vonultak érzik a legjobban. De az elmúlt 4-5 évben nyugdíjba vonultak nyugdíja is több tízezer forinttal alacsonyabb a most ugyanolyan munkakörből nyugdíjba vonulók nyugdíjához képest. Közben az egekbe szökő élelmiszerárak, a folytonosan emelkedő gyógyszerárak, egészségügyi szolgáltatások árának növekedése nagy kiadásokkal terheli az időseket.
Az élelmiszerek fogyasztói ára júniusban az átlagos infláció több mint kétszeresével, 7,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a 2020. júliusi élelmiszerárak átlagosan 3,7%-kal, az eurózónában élők számára, 3,1%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára ─ összehasonlítható szerkezetben ─ 8,8%-kal voltak magasabbak az egy évvel azelőttinél.
A friss hazai és déli gyümölcsök ára 44,9%-kal, a sertészsiradéké 16,4%-kal, a párizsi- és kolbászféléké 16,1%-kal, a szalonnáé 14,6%-kal, a cukoré 14,5%-kal, a sertéshúsé 11,5%-kal, a szalámié és a sonkáé szintén 11,5%-kal, a tojásé 8,9%-kal, a kenyéré 7,6%-kal, a tejé 7,5%-kal, a marhahúsé 7,3%-kal, a liszté ugyancsak 7,3%-kal, a péksüteményeké 6,9%-kal, a tejtermékeké 6,5%-kal, a halé 5,9%-kal, a sajté 4,9%-kal, a rizsé 4,8%-kal, az étolajé 4,4%-kal, a baromfihúsé 3%-kal emelkedett, míg a friss zöldségé 5,9%-kal, a burgonyáé 3,4%-kal mérséklődött.
A tartós fogyasztási cikkek ára júliusban ─ hosszú évek óta a legnagyobb mértékben ─ 2,7%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest; ezen belül a kerékpároké 6,3%-kal, az új személygépkocsiké 12,1%-kal emelkedett, a televíziókészülékeké viszont 4,1%-kal mérséklődött. A háztartási energia csoportba tartozó termékek ára 0,2%-kal emelkedett, ezen belül, a távfűtésé, a vezetékes gázé és az elektromos áramé változatlan maradt, míg a széné 3,3%-kal, a tűzifáé 2,8%-kal nőtt. A szolgáltatások júliusban éves összehasonlításban összességében 3,4%-kal drágultak. Közülük a lakbér 3,2%-kal, a járműjavítás 8,9%-kal, a lakásjavítás és -karbantartás 11,5%-kal, a háztartási szolgáltatás 9,2%-kal, az üdülési szolgáltatás 5,1%-kal, az utóbbin belül a külföldi 8,8%-kal, míg a belföldi 4,1%-kal emelkedett, a postai szolgáltatás pedig 10,2%-kal került többe, mint egy évvel azelőtt. A szemétszállítás, a víz- és a csatornadíj nem változott, a színházjegy ára 6,6%-kal, a telefon- és az internet szolgáltatás díja 3%-kal nőtt.
A fenti összefoglaló a KSH hivatalos tájékoztatása alapján készült. Ugyanakkor mindenki a saját élethelyzete szerint érzi kicsit vagy sokkal rosszabbnak az anyagi helyzetét. Sok nyugdíjas azt is elmeséli, hogy a lakáskarbantartás ára azért is szökött az egekbe, mert héthatáron nem találni megfelelő mesterembereket.
A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex júliusban 0,8%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 4,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A hetedik hónapban a ─ hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával éves összehasonlításban számított ─ maginfláció 4,5% volt, amely a fogyasztói árindex érzékelhető mértékű emelkedését vetíti előre a következő hónapokra.
A kormány bejelentette, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében 2021-2024 között fokozatosan visszahozza a 13. havi nyugdíjat. Nagy öröm ez, 10 éve várunk rá. Először 2021-ben egy heti nyugdíjat, majd a következő években két-, azután háromheti nyugdíjat, majd pedig, egy havi nyugdíjat fizet ki. A halálozási statisztikai adatok szerint, évente kb. 100 ezer nyugdíjas hal meg. 2024-re már közel fél millió nyugdíjas fog elhalálozni azok közül, akik ma velünk vannak még. Vagyis sajnos ők ezt a nyugdíjat már nem fogják élvezni. Érdekükben is szóltak a nyugdíjas szervezetek. Különösen a járványidőszakban tartottuk volna fontosnak, hogy a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasok kapjanak egyszeri, a nyugdíjba be nem épülő támogatást. Sokan panaszolták, hogy a 2-3 hétre történt bevásárlás, az élelmiszer és gyógyszertartalékok képzése, a fertőtlenítőszerek megvásárlása lehetetlen helyeztet teremtett. Kérésünkre nem kaptunk pozitív választ.
Ugyancsak szót emeltek az idősszervezetek a szociális ellátórendszer fejlesztése érdekében. Évek óta próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a szociális területen dolgozók élet- és munkakörülményei romlanak. Nekünk, időseknek létkérdés, lesznek-e olyan emberek, akik az ápolást, gondozást választják hivatásuknak. A méltatlanul alacsony bérek, a rossz munkakörülmények pályaelhagyásra kényszerítik az ott dolgozókat. A járvány időszakában az idősek otthonokban történt megbetegedések, halálesetek összefüggését keresni kell ebben is.
Nem megnyugtató a szakorvosi ellátás, a kórházi ellátás helyzete sem. Már pedig, jól ismert tény, hogy ezeket a szolgáltatásokat magas arányban az idősek veszik igénybe.
Fájdalmas, hogy a korábban nagyon kedvelt üdülési támogatás is elmarad.
Nagyon pozitív változás, hogy egyre több településen kezdődött meg az idősek képzése. Több esetben Szövetségünk kezdeményezte az Idősek Egyetemének elindulását, s most, a járványhelyzetben sem adtuk fel a tanulást. Dr. Kocsis Gyula arról számolt be, hogy Zala megyében az idősek előadássorozata a kábel TV bevonásával történik. Dr. Talyigás Katalin, budapesti szervezetünk elnöke sokat tett azért, hogy az interneten hallgathassák meg tagjaink az ELTE tanárainak az előadásait. Olyan rendszert használnak, ami azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatók, otthoni karosszékeikben ülve kérdezhessenek is.
Végül, de nem utolsó sorban szeretnélek arról tájékoztatni benneteket, hogy a 2020. szeptember 14-én megtartott küldöttgyűlésünk egyik napirendjének a keretében tisztújításra került sor. Szeretném megköszönni, hogy ismételten elnöknek választottak a küldöttek. A Szövetség elnök-helyettese ismét Paulics István lett. Az elnökség tagja maradt dr. Kocsis Gyula és Czingler Sándor. Új elnökségi tag Szecsődi Józsefné Babus, Szalai Antal és Lázár Tünde. Köszönjük a bizalmat! Köszönjük a leköszönt elnökségi tagok sokéves, fáradhatatlan munkáját. Köszönjük Krizsán Sándorné Marika alapító tagunk 3 évtizedes munkáját a Szövetség kulturális bizottságának az élén. Köszönjük Rubina Sándor munkáját, aki megyei elnökként és országos elnökségi tagként is sok érdemet szerzett az idősmozgalomnak. Sándortól nem válunk teljesen el, idejétől, családi elfoglaltságaitól függően részt fog venni a munkánkban. Köszönjük Sánta Gyula munkáját, akire mint kiváló megyei elnökre, a kulturális programok résztvevőjére figyeltünk fel. Gyulától se fogunk elválni!
A következő Hírlevelekben lesz lehetőségetek szorosabban megismerkedni az új tisztségviselőkkel. Be fogjuk mutatni a felügyelő bizottság tagjait is.
Szép őszt kívánok minden kedves Klubtagnak!
